1999-ben a NASA elvesztett egy 327 millió dolláros Mars-szondát. Az ok nem szoftver- vagy hardverhiba volt. Valami sokkal hétköznapibb: valaki elfelejtette átváltani a mértékegységeket.
A 327 millió dolláros hiba
A Mars Climate Orbiter célja a marsi légkör tanulmányozása és kommunikációs közvetítés volt. 9 hónapos utazás után 1999. szeptember 23-án megközelítette a Marsot. Aztán eltűnt.
A vizsgálat kínos igazságot tárt fel: a Lockheed Martin földi szoftvere font-erőben számította a hajtómű erejét, míg a NASA rendszerei Newtonokat vártak. Senki nem vette észre az eltérést.
Hogyan halmozódott fel a hiba
Az űrszondának kis pályakorrekciókat kellett végeznie az utazás során. Minden hajtóműbegyújtáskor a számított erő hibás volt – 4,45-ös szorzóval tért el (ez a font-erő és Newton közötti átváltási tényező).
Kilenc hónap alatt ezek az apró hibák összeadódtak. Mire az űrszonda elérte a Marsot, 170 kilométerrel alacsonyabban volt a tervezettnél. Valószínűleg elégett a légkörben vagy visszapattant az űrbe.
Az emberi tényező
Ami ezt a katasztrófát figyelemreméltóvá teszi, az a megelőzhetősége:
- A NASA specifikációja egyértelműen előírta a metrikus egységek használatát
- Több csapat is átnézte a navigációs adatokat
- Figyelmeztető jelek voltak hónapokkal a becsapódás előtt
- Egyszerű átváltási ellenőrzések elkaphatták volna a hibát
Az űrszonda mégis lezuhant. Miért? Mert a csapatok feltételezték, hogy valaki más ellenőrizte az egységeket. Mert "ez mindig működött eddig". Mert az egységek ellenőrzése túl alapvetőnek tűnik ahhoz, hogy számítson.
Nem egyedi eset
A Mars Climate Orbiter nem az egyetlen áldozata az egység-zűrzavarnak:
Air Canada 143-as járat (1983): A repülőgép kifogyott az üzemanyagból a levegőben, mert a földi személyzet összekeverte a kilogrammot és a fontot tankoláskor. A pilóták sikeresen landoltak siklórepüléssel a Boeing 767-essel.
Tokiói Disneyland Space Mountain (2003): Egy eltörött tengely oka a metrikus és angolszász specifikációk közötti zavar volt egy alkatrésznél.
Kolumbusz utazása (1492): Kolumbusz alábecsülte az Ázsiáig tartó távolságot, mert római mérföldeket használt arab mérföldek helyett – a római mérföld rövidebb lévén.
A mélyebb probléma
Az igazi probléma nem az, hogy különböző mértékegység-rendszerek léteznek. Hanem az, hogy feltételezzük: az átváltások egyszerűek és nyilvánvalóak. Nem azok.
Vegyük ezeket a gyakori félreértéseket:
- Folyadék uncia vs. uncia (térfogat vs. tömeg)
- US tonna vs. metrikus tonna vs. angol tonna
- Tengeri mérföld vs. szárazföldi mérföld
- Lóerő (mechanikus) vs. lóerő (metrikus)
Minden rendszer értelmes a saját kontextusában. A problémák akkor keletkeznek, amikor a rendszerek explicit átváltás nélkül találkoznak.
Levont tanulságok
A NASA új protokollokat vezetett be a katasztrófa után:
A tanulság
Amikor legközelebb valaki lekicsinyli a mértékegység-átváltást, emlékezz a Mars Climate Orbiterre. Egy űrszonda, amely 670 millió kilométert utazott, egy olyan egyenlet miatt pusztult el, amit bármelyik számológép meg tudott volna oldani.
A mértékegységek számítanak. Mindig határozd meg őket. Mindig ellenőrizd őket. Az ellenőrzés költsége elhanyagolható. Az ellenőrzés hiányának költsége 327 millió dollár lehet – vagy több.